BLACK CORRIDOR TV

TÍZ ÉRDEKESSÉG EGYENESEN GÖRÖGORSZÁGRÓL:

 

1. Gyakori látvány, hogy a fák törzsét fehérre meszelik Krétán és Görögországban is: a mészréteg a hangyák ellen véd, bár látványnak sem utolsó!

2. Ne csodálkozz, ha a görög házak tetejéből kiálló vasrudakat látsz: ezeket a jövőben várható bővítések miatt hagyták az épületeken, és azért, mert az, aki még nem fejezte be a házát, mentességet kap az adófizetés alól.

3. Ha egyedül ülsz egy tavernában, előfordulhat, hogy csak jóval később fognak kiszolgálni, Görögországban ugyanis nagyon szokatlan, hogy valaki egyedül étkezik – biztos, csak vár valakire. Ez a szokás már kezd megváltozni a forgalmas üdülőhelyeken, de az eldugott településeken még találkozhatsz vele.

4. Ha görög étteremben szeretnél ebédelni vagy vacsorázni, ne feledj kézpénzt vinni magaddal, Görögországban ugyanis csak nagyon ritkán fogadnak el bankkártyát a vendéglátóhelyeken.

5. Séta közben gyakran láthatsz befejezetlen épületeket Görögországban, a görögök ugyanis csak azt a részét építik meg a házaknak, amire épp szükségük van. A szülők minden lányuknak külön házat építenek, a fiaiknak azonban nem, sőt, gyakran előfordul, hogy csak a lányok öröklik a szülői vagy nagyszülői házat.

6. Nyaralás során az az érzés foghatja el az utazót, hogy a görög férfiak folyton a kávézókban ülnek. Bár tényleg gyakran járnak kávézni, ritkán maradnak sokáig, épp csak addig, hogy meghallgassák a helyi híreket, vagy találkozót beszéljenek meg másokkal. Persze a görög nők is járhatnak kávézókba, de a legtöbben nem szoktak, a pletykákat pedig úgyis megtudják a férjüktől, miután hazatért.

7. Görögországban gyakran összefuthatsz a görög papokkal – el sem tévesztheted hosszú fekete ruhájáról és magas papi fejfedőjéről. A görög papok házasodhatnak és vállalhatnak gyerekeket, csakúgy, mint a reformátusok. Női papokat azonban biztos, hogy nem találsz majd, ezt ugyanis nem engedélyezi a Görögkeleti Egyház.

8. Ne lepődj meg: a legtöbb görög tengerparton fizetni kell a napozóágy és a napernyő használatáért. Ez azonban nem azért van, hogy lehúzzák a turistákat: Görögországban ugyanis többen is hivatásszerűen azzal foglalkoznak, hogy egy-egy partszakaszt „bérbe vesznek”, azaz fizetnek azért, hogy a saját napozóágyaikat és napernyőiket tehessék ki és adják bérbe a strandon. Cserébe a partszakasz fenntartása az egész szezonban az ő feladatuk. Az, hogy mennyit kérnek a strandeszközökért, attól függ, hol helyezkedik el a partszakasz, és hogy milyen szolgáltatások érhetőek el a közelben.

9. Ha görög templomba vagy kolostorba lépsz, fontos, hogy alkalomhoz illően öltözz fel: mindenképp takard el a vállaid és a térdeid – ez a szabály férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik!

10. Bár a legtöbb görög étteremben és bárban az ár már tartalmazza a szervízdíjat, ha elégedett vagy a kiszolgálással, elfogadott, hogy 10% borravalót adj – figyelj azonban arra is, hogy ne adj túl sokat, mert ezzel kellemetlen helyzetbe hozhatod a pincért és magadat is.

 

A VÍZ MISZTIKÁJA

Napjainkban is élő szokás, hogy bármerre vetődik az utazó, érmét dob a szökőkútba, hogy megörökítse ottlétét, vagy hogy a víz szellemének áldozva egyszer visszatérhessen ugyanoda. A víz ugyanis az időfolyam és a jelen pillanat közvetítőjeként szerepel, elraktározza és magába olvasztja a pillanatot, egyesítve a végtelen idővel. 
A víz ugyanakkor tisztító hatású, a fizikain túl a lelki és szellemi dimenziókba is elhatol. Ezért is bírtak és bírnak a mai napig szakrális jelentőséggel a híres folyók. Keresztelő Szent János a Jordán vizében keresztelte az embereket, mosta le bűnüket és nyert bűnbánatot számukra. A víz által megtisztulnak és újjászületnek a hívők. A keresztelés rituáléja ma az egyház kötelékében mint beavató szentség működik. 

Mágikus erejű folyók


Az indiai Gangesz a hinduk legszentebb vize, Ganga, a megtisztulás istennőjének megtestesítője. Hitük szerint akár egyetlen cseppje is képes a hívő zarándokok lelkét földi bűneiktől megtisztítani, s így haláluk után megszabadulnak az örökös újjászületés szenvedéseitől. Ezért évente milliók zarándokolnak a folyóhoz, abban reménykedve, hogy ha isznak a vizéből és megmerítkeznek benne, megszabadulnak bűneiktől, s gyógyulást is nyernek. 
 

Csodás vízfakasztás


Nemcsak a látható világban léteznek rituális jellegű folyók, hanem a láthatatlan világban is. A görög mitológiából elhíresült vízfolyam a Styx, az alvilág folyója. Két világot, két létsíkot választ el, mert az ókori görögök is azt vallották: a víz az a közeg, amely méltó arra, hogy a természetfelettivel érintkezzen. Kharón, az alvilági révész ezen keresztül szállította a holt lelkeket a túlvilágra. A révészkedésért fizetni kellett, s aki ezt elmulasztotta, az örök bolyongásra ítéltetett. A fizetség egy érme volt, amit a halott nyelve alá (más források szerint a szemükre) helyeztek. 


A vízhez kapcsolódóan különféle varázslatok is fennmaradtak. A legismertebb történetet a Biblia örökítette meg: ez Jézus első csodatétele, amikor is a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Mózes és Sámuel nevéhez pedig a vízfakasztás csodája fűződik: Mózes pálcájával vizet fakasztott a kősziklából, míg Sámuel szavára eső esett nyáron, a legnagyobb aszály idején, búzaaratáskor. Mózes a tengert választotta ketté, hogy a zsidók kivonulhassanak Egyiptomból.

Magyar legenda szerint Szent László fakasztott vizet. Csodájának története az egész Kárpát-medencében elterjedt. Az egyik legenda szerint a király szavára, fohászára tört fel a forrás, a másik szerint akkor, amikor Szent László kardjával a sziklába vágott, de maradt fenn olyan történet is, amikor a lova patkója nyomán fakadt fel a víz. A legenda ez utóbbi változata a kereszténység felvétele előtti idők szakralitására utal, hiszen akkoriban a lovat varázslatos lényként, táltosként tisztelték. A ló az az erő, amely a lovast akadálytalanul átviheti az egyik létsíkról a másikra. A forrásfakadás során összekapcsolódik ez a két sík, s az égi sík, a táltos a földben hagyja lenyomatát, amiből a víz feltör. Tehát a fizikai világban létező elem, a víz feltöltődik a táltos erejé-vel, ami egyszerre képviseli az égi, földi és alvilági erőket is.

 

 

Az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-e. Napjainkra már Magyarországon is egyre inkább divatossá vált a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. De mi a története, és miért kell töklámpást faragni?

 

Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyis a nyár végét és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében léteztek. 

 

Jack nem menekült meg a pokoltól

 

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O'Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

 

 

Medúza,a források szerint a három gorgó egyike, akinek a haja helyén mérges kígyók tekeregtek, és a pillantásával bárkit képes volt kővé változtatni. A gorgók halhatatlanok voltak, kivéve Medúzát, aki a legfiatalabb volt közülük.

A hozzá kapcsolódó legenda szerint Polüdektész azért küldte Medúza után Perszeuszt, hogy így próbáljon megszabadulni az útjában álló fiútól. Azonban Perszeusz, egy Hermésztől kapott fegyver és egy Athénétől kapott tükör segítségével veselkedett neki a küzdelemnek. Mivel a tükör segítségével nem kellett a tekintetét a szörnyre emelnie, könnyedén le tudta győzni, majd egy jó irányzott suhintással levágta a fejét. A Medúza nyakából kiserkenő vérből született Pégaszosz és Khrüszáorde. Más változatok szerint a gorgó vérének minden cseppjéből egy kígyó született. A történet vége nem teljesen egyértelmű. Van, amelyikben Perszeusz a levágott fejet, amely bárkit kővé tudott változtatni, átadta Athénének, ám más elbeszélésekben az ifjú a levágott fejjel visszatér Polüdektészhez, és az addig letakart fejről lerántva a leplet, mindenkit kővé változtatott.

 

Zeus egy barlangban született Kréta szigetén, ahová anyja rejtette Kronosz elől. (Kronosz első 5 gyermekét: Hesztia, Démétér, Héra, Hadész és Poszeidón születésük után lenyelte.) Miután Zeus megszületett, Rheia egy bepólyált követ adott apjának a csecsemő helyett. Rheia félelme nem volt alaptalan, Kronosz a csecsemőnek hitt követ is lenyelte, melytől a gyomrából sorra léptek ki a lenyelt gyermekek. Később Amalthia vette gondozásba a gyermeket, aki a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Amaltheia tejével táplálta a gyermeket, s mikor Zeus felnőtt, bár megölte őt, de a gondozásáért hálából a csillagok közé emelte (Bak csillagkép). Amaltheia egyik szarvából ő készített először bőségszarut, amelyből az étel és az ital soha ki nem fogy, a kecske bőréből pedig elkészítette a legendás Aigisz pajzsot leányának, Athénének, aki később teljes fegyverzetben és sugárzó szépségben pattant ki apja fejéből.

 

A felnőtt Zeus kiszabadította Kronosz testvéreit (gigászok, a küklopszok és hekatonkheirek) az alvilágból; Tartaroszból, s helyükre az ő segítségükkel legyőzött Kronosz száműzetett a többi titánnal együtt. A küklopszoktól hálából megkapta a villámlást és a mennydörgést, melyeket Gaia előzőleg elrejtett. A győzelmet követően Zeusz két bátyjával, Poszeidónnal és Hádésszel sorshúzással osztotta meg a világot. Így lett Zeusz az ég, Poszeidón a vizek és Hádész az Alvilág istene. A Föld maradt mindenkié; így Poszeidón lett a földrengés istene is, míg Hádész az alvilág mellett a Földről távozó elhunytak istene. Zeus a titánok száműzésével magára haragította Gaia-t, a titánok anyját.

Miután Zeus trónra lépett, meg kellett küzdenie Gaia gyermekeivel, Tüphón és Ekhidna szörnyekkel. Tüphónt legyőzte és egy hegy alá zárta, de Ekhidnát és gyermekeit életben hagyta, hogy a jövő hőseinek is legyen kivel megküzdeni.

Zeusz feleségül vette nővérét, Hérát, akit később féltékenykedése miatt nem egyszer lógatott le lábánál fogva az Olümposzról.

Zeusz leghíresebb szobrát Pheidiasz, a legnagyobb ókori görög szobrász készítette, s jelenleg Olümpia templomában tekinthető meg. A szobor az ókori világ hét csodájának egyike.